Blog

A kosz nyomában

2021.01.14 07:17
A kosz nyomában

Miből áll valójában a kosz? Mi pontosan a különbség a tisztítás és a takarítás között? S hogyan lesz a négy fal közt minden a leghatékonyabb módon tiszta? Alaposan megnézzük, és felfedjük a ragyogóan tiszta lakás titkát.

Szép poros

Ki ne ismerné az esetet? A ház frissen kitakarítva ragyog a tetőtértől a pincéig, és egy gyors szellőztetés után a nyílászárók csukva maradnak — mégis, nem sokkal később, leheletfinom porréteg rakódik le ismét a bútorokra, a szobanövényekre és a padlóra. A portörlés, a seprés és a porszívózás, sajnos, gyakran csak átmenetileg segít, mert ahol ember él, ott törvényszerűen felverődik a por. Honnan is jön azonban a por és miből tevődik össze?

Az elektronmikroszkópba vetett pillantás választ ad: a por különböző méretű, egymással keveredő és vegyülő részecskék „színes elegye“. Az elhalt bőrhámtól és a szőnyegrostoktól a polleneken és a háziállatok szőrszálain át egészen a szállóporig minden a részét képezi — egy „égből hullott ajándék “ a hívatlan vendégek, mint a portetű, a háziporatka, a baktériumok és a penészgomba spórái számára. A részecske méretétől és a súlytól függően a por, a keringő levegő által minden zugba eljut, vagy folyamatosan libeg körös-körül, anélkül, hogy leszállna.

A házi por összetétele szobánként, a lakóház fekvésétől, valamint a lakók számától és életmódjától függően különbözik. A szennyeződés nagyját cipőnkkel hordjuk be a helyiségeinkbe. Ezért érdemes rácsrostélyt, kókusz-, textil- vagy gumilábtörlőt választani „szennyfogóként“. A bejáratok előtt elhelyezve felfogják a kosz javát, amely egyébként a folyosón vagy a többi lakóhelyiségben landolna. A szellőztetéssel továbbá korom, gombaspórák vagy virágpor is kerül be a házba.

Hausstaub Mikroskop

Kosztípusok

A szennyeződéseket, nagy egyszerűséggel, három kategóriába soroljuk:

  • Durva kosz, mint pl. papírdarabkák, őszi lomb
  • Finom szennyeződés, mint pl. homok, por, föld
  • Folyékony piszok, mint pl. víz, olaj, oldószer

A kosznak ezenkívül különböző szennyező tulajdonságai lehetnek:

  • Szabadon fekszik a felületen, mint például homok vagy por
  • Hozzátapad a felülethez, mint például ragasztómaradvány, tojásfehérje, zsír
  • Mechanikusan károsítja a felületet, mint például homok, kavics
  • Mikroorganizmusok alkotják, mint például baktériumok, vírusok vagy gombák

 

Nem csupán tisztítani, hanem ápolni is

Aki szennyeződésekkel foglalkozik, biztosan nem tudja elkerülni a „takarítást”. A tisztítást „a felületen lévő, nem kívánatos idegen anyagok eltávolítása “-ként határozzuk meg. Minden tisztítási eljárás arra irányul, hogy a szennyeződéseket egy lehetőleg hatékony tisztítási módszerrel eltávolítsuk. Ide tartozik a háztartásban elsősorban a seprés, a porszívózás, a portörlés és a felmosás.

A koszhoz hasonlóan, a tisztaságot is különböző típusokra tagoljuk:

  • Optikailag tiszta — a felületen nincs szabad szemmel észrevehető szennyeződés
  • Bakteriológiailag tiszta — a felület mentes az élő mikroorganizmusoktól
  • Fizikailag tiszta — nagyítóval vagy mikroszkóppal sem látható kosz a felületen

De tulajdonképpen miért is szánunk ennyi időt és energiát lakóterünk alapos tisztítására — Németországban átlagban heti 3,17 órát, mint ahogy azt egy nemzetközi takarítási tanulmány mutatja? Mert nem csupán a tiszta otthon fontos számunkra, hanem az értékmegőrzés, tehát tulajdonunk ápolása is. Ezenkívül olyan okok miatt is a porszívó, a gőztisztító, az akkumulátoros seprő és társai után nyúlunk, mint az esztétika, a biztonság és az imázs.

 


Interjú Martin Lutzcal

A beszélgetés során Martin Lutz, a Forschungs- und Prüfinstitut für Facility Management GmbH. (Létesítménygazdálkodási Kutató- és Vizsgálóintézmény Kft.) ügyvezetője felfedi, hol bújnak meg lakásainkban a legnagyobb szennycsordák.

Lutz úr, Ön hogyan definiálja a koszt?

Én a koszt mindig „rossz helyen lévő anyagként“ írom körül, és megemlíteném az alábbi példát: a vajas kenyérre kent lekvár megfelelő helyen, míg a padlón heverő lekvár rossz helyen lévő anyag. Hogy egy környezetet piszkosnak tartunk-e vagy sem, gyakran a szubjektív érzékeléstől is függ, főként a saját környezetünk esetében. Nehéz tehát a koszt általánosan elfogadott módon meghatározni.

Vannak olyan jellemző kosztípusok, amelyeket minden lakótérben megtalálunk?

A szabadon szálló por minden lakásban megtalálható, amelyhez elsősorban a por, a szösz és a hajszál tartozik.

Hogyan távolíthatjuk el ezt a szabadon szálló port a leghatékonyabban?

Először is tisztában kell lenni a takarítás és a tisztítás közötti különbséggel. Ha tisztítunk, tudjuk, mit teszünk, és célzottan megválasztjuk a szennyeződés alapján a legideálisabb tisztítási eljárást. Ha takarítunk, csak a „szemünk” számára tisztítunk. Jó példa erre a portörlés. Itt sokan megérzésből a nedves rongyhoz nyúlnak. Pedig sokkal hatékonyabban távolítható el a házipor egy száraz mikroszálas kendővel vagy egy tollsöprűvel, mert a tisztításra használt textília elektrosztatikus tulajdonságait használjuk ki, és a por így sokkal jobban megköthető. Tehát érdemes feltenni magunknak a kérdést: „Még takarítasz, vagy már tisztítasz?“

Hogyan változott a kosz a lakóterünkben az idők folyamán?

Korábban a kosz gyakran bentről származott, például a nyílt kandallókból szálló koromrészecskékkel. Manapság sokkal több szennyeződést hordunk be házunkba és lakásunkba kintről.

A környezeti hatások által természetesen a kosz összetétele is megváltozott. Nagy a különbség a felhasznált burkolati anyagokat illetően is. Régebben a felületeket gyakran „tönkretakarították“. Így például a padlózatot valósággal új réteggel vonták be a padlóápolóval, ami gyakran látható régi parketták esetén.

Napjainkban a felületek eredeti állapotát lehetőleg sokáig szeretnénk megtartani. Az ápolással kombinált célzott tisztítás általi értékmegőrzés sokkal fontosabbá vált az emberek számára. A tisztítószer-kínálat terén szintén sok minden változott. A piacot időközben elárasztották olyan termékekkel, amelyek fantázianeveket viselnek, és csak nehezen teszik felismerhetővé, hogy valójában mire is fejlesztették ki azokat. Úgy tűnik, hogy a régi jó általános tisztítószer leszerepelt…

 

Martin Lutz

Melyik helyiségekben található a legtöbb szennyeződés?

Amint már említettem, a piszok egy rendkívül szubjektív dolog. A por esetében az a tapasztalat, hogy az előszoba a legkoszosabb terület, mert nagyon sok „koszt” viszünk be cipőnkkel a házba. Ezért a lábtörlő nem hiányozhat egyetlen bejárat elől sem.

Vannak higiéniai szempontból aggasztó szennyeződések is, tehát ha egy felület élő mikroorganizmusokkal szennyezett. Számos háztartásban a hűtőszekrény fogantyúja gyakran sokkal koszosabb, mint a mellékhelyiségben a WC-ülőke. Az emberek elmennek bevásárolni, megfognak dolgokat, mint a bevásárlókocsi markolata, és otthon azonnal a hűtőszekrénybe rendszerezik az élelmiszert, anélkül, hogy előtte megmosták volna a kezüket. Minden olyan terület, amely gyakran érintkezik bőrünkkel vagy kezünkkel, rendszeres tisztítást igényel. Ide tartoznak a házban lévő és a kocsi ajtókilincse, éppígy az érintőképernyős készülékek, mint a mobiltelefon és a tablet.

Milyen tisztítási trendek költöznek be falaink közé a jövőben?

A tisztítás mindig a felületekhez fog igazodni, nem pedig fordítva. Lakótereink ne csak tiszták legyenek, hanem lehetőleg sokáig őrizzék meg eredeti állapotukat — a hatékony tisztítási módszerek és ápolótermékek általi értékmegőrzés tehát egyre jelentősebb szerepet fog betölteni.

Egyre fontosabbá válik a felhasználók számára az is, hogy lehetőleg kevés vegyszert használjanak, vagy környezetkímélőbb szerekkel vagy egyre jobb készülékekkel, amelyekkel a piszkot felületkímélő módon távolíthatják el. Mindössze egyetlen dolgot tudok „megjósolni“: A 100%-os tisztaság és az öntisztuló felület egyelőre vágyálom marad.


Ellenőrző lista a tisztításhoz

A hatékony takarítás azt jelenti, hogy a helyes tisztítási módszerrel kombinálva választjuk meg a megfelelő tisztítószert — ellenőrző listánk segít abban, hogy a ház következő kitakarításakor célzottan haladhass. Tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket, mielőtt belekezd a tisztításba:

Hausstaub

Milyen szennyeződéssel állunk szemben?

Vízoldékony piszokról van-e szó, mint például az utcáról behordott kosz vagy olaj-/zsírtartalmú koszról, mint az élelmiszerekben található zsírok?

Milyen felületet szükséges megtisztítani?

  • Milyen anyagból van a tisztítandó tárgy burkolata és mivel szemben érzékeny?
  • Milyen eszköz (például kefe/kendő) alkalmas a felület tisztításához?
  • Mekkora a tisztítandó tárgy/a tisztítandó felület?
  • A felület minősége sima, érdes vagy porózus?